A szemet érintő megbetegedések között a szemszárazság az egyik leggyakrabban előforduló panasz. A kellemetlen jelenséget általában a könnytermelés csökkenése okozza. A száraz szem nemcsak kellemetlen, hanem veszélyessé is válhat. Amennyiben ugyanis kezeletlen marad, a szem és a látás épsége is károsodhat. A tünetek enyhítésére vagy megszüntetésére ma már számos modern kezelési mód létezik.
Kialakulása, okai
A könny olyan, több összetevőből álló folyadék, amelyet a szem környékén található különböző könnymirigyek termelnek. Pislogáskor a szemhéjak egyenletesen eloszlatják, így a könny filmszerű réteget képez a szem felszínén. A feleslegessé vált mennyiség vékony csatornákon keresztül az orrüreg felé vezetődik el. A könny nedvesen tartja a szem felszínét, hozzájárul az éleslátás kialakulásához, továbbá fontos szerepet játszik a szem elülső részét kupolaszerűen borító átlátszó szaruhártya oxigénnel és tápanyagokkal történő ellátásában. Ezen kívül a könny védi a szemet a fertőzésekkel és a levegőben található parányi károsító részecskékkel szemben.
A szemszárazság leggyakrabban akkor alakul ki, ha a szükségesnél kevesebb mennyiségű könny termelődik. Előfordulhat az is, hogy romlik a könny összetétele és emiatt gyorsabban párolog el a szem felszínéről. Ritkább kiváltó okok a szemhéjak vagy a pislogás rendellenességei.
A könnytermelés csökkenése vagy a könny összetételének megváltozása gyakran a normális öregedési folyamat részeként jelentkezik. Hátterében ugyanakkor valamelyik könnytermelő mirigy megbetegedése, vagy a szemhéj szélének gyulladása is állhat. A száraz szem önálló tünetként, vagy valamilyen betegség (pl. A-vitaminhiány, pajzsmirigy-túlműködés) részjelenségeként is felléphet,jelentkezhet azonban egyes gyógyszerek mellékhatásaként is. A kiváltó – vagy a már fennálló tüneteket súlyosbító – okok között környezeti tényezők, például száraz, meleg, légkondicionált helyiség, szél, cigarettafüst egyaránt szerepelhetnek. Hosszan tartó olvasás vagy a számítógép képernyője előtt végzett munka, kontaktlencse viselése is gyakran váltják ki a szem szárazságát.
A betegség lényege az, hogy a szárazság állandó izgalmi állapotot jelent a szemfelszín számára,ennek következtében a szaruhártya és a kötőhártya területén gyulladás alakul ki.
Tünetei, felismerés
A betegek panaszai az enyhe kellemetlenségtől a fájdalomig terjedhetnek. Viszkető, szúró, égető vagy idegentest érzés („mintha homok ment volna a szemembe”), homályos látás, túlzott fényérzékenység, illetve a szem kivörösödése szerepelhetnek a tünetek között. Valódi szárazság érzése azonban ritkán fordul elő, sőt az irritáció következtében reflexszerű könnyezés is felléphet. Jellemző, hogy a panaszok pislogásra vagy a szemhéjak zárva tartására javulnak.
A szemorvos néhány gyors, egyszerű és fájdalmatlan vizsgálattal tájékozódik a könnytermelésről. Egy kis itatóspapírcsíkkal felfogja, majd megméri a termelődő könny mennyiségét. Speciális festékek szembe történő cseppentésével pedig vizsgálni tudja a könny minőségét is, továbbá azt, hogy a pislogást követően mennyi idő múlva jelentkeznek száraz területek a szaruhártya felszínén. Utóbbi módszer a károsodott területek számáról és nagyságáról is információt nyújt.
Kezelése
A szemszárazság minden esetben szemorvosi kivizsgálást és kezelést igényel. A kezelés célja a beteg panaszainak enyhítése, lehetőség szerint megszüntetése, illetve a betegség súlyosbodásának, esetleges szövődményeinek megelőzése. A szemész minden beteg számára egyénre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben általában elegendő a rendszeres műkönny-használat. Számos olyan termék van forgalomban, amely pótolja a könny különböző összetevőit, és hosszabb-rövidebb ideig biztosítja, hogy a szem nedves maradjon. Egyes szemcseppek olyan összetevőket is tartalmaznak, mely a szem felszínén található hámréteget védik, megújulását elősegítik. Az allergiás, érzékeny szemű, illetve kontaktlencsét viselő betegek részére tartósítószer-mentes készítmények is kaphatóak. Amennyiben a szemszárazság nagyfokú, a hatóanyagok gél, vagy – főként az éjszakai használatra – szemkenőcs formában is alkalmazhatóak. Súlyos gyulladás esetén a könnypótlást gyulladáscsökkentő szerekkel is ki kell egészíteni. Ha a szemszárazság tüneteinek hátterében valamilyen más betegség áll, természetesen a kiváltó okot kell kezelni.
Amennyiben a műkönny-készítményekkel nem sikerül kellő eredményt elérni, egy speciális kis dugó segítségével ideiglenesen, vagy műtéti úton véglegesen el lehet zárni a könny elvezető útjának nyílását, így a könny tovább marad a szem felszínén, és a szemszárazság elkerülhető.
Néhány életmódbeli változtatással a beteg maga is hozzájárulhat tünetei enyhítéséhez. Fontos például az elegendő folyadékbevitel, a tudatos és rendszeres pislogás, a szem dörzsölésének kerülése, a helyiség párásítása, napszemüveggel történő védekezés a napsütés, a szél, valamint por ellen, illetve a dohányfüst kerülése.
Orvosi jegyzet: szemszárazság (origo) egészség
Dr. Heksch Katalin
