Ezer emberből egyet biztosan érint e szembetegség, amelyet a szem szaruhártyavázának fokozatos elvékonyodása, és e következtében a félgömb formájú szaruhártya szabálytalan kúppá alakulása okoz. Mivel a jelenség kezdetben alig különbözik a „szimpla“ fénytörési hibákból eredő látásproblémáktól, és látványos bajokkal, például gyulladással sem jár, az optometrista és a szemész szakszerű vizsgálatán nagy a hangsúly.
A tudomány ma még nem tud választ adni arra, mi okozza a keratoconus kialakulását, de az elmondható, hogy a szaruhártyában lévő enzimek káros tevékenységével összekapcsolható. A keratoconus a pubertás idején, 12-19 éves kor környékén jelenik meg és fokozatos látásromlással jár, de adódhat, hogy stabilizálódik egy ponton a szem állapota, és nem romlik tovább. A betegség a „csúcspontját“ az érintett személy 20-as, 30-as éveiben érheti el.
A keratoconus általában mindkét szemet „támadja“, de jelentős különbség lehet a két szem között, az elvékonyodás mértékének függvényében. Mivel klinikai tünetek nélkül jelentkezik, legtöbbször rutinvizsgálat során derít rá fényt az optometrista. A szakember, együttműködve a szemésszel, sokat segíthet a korai felismerésben, és ezzel a hatékony kezelésben.
Figyeljünk a tünetekre!
Kezdetben homályosabban lát a beteg, nehezebben megy az olvasás, és vezetés közben sem lát már olyan élesen. Észlelhetjük a látás torzulását, kettőslátást és fényérzékenységet, valamint fénycsíkok „táncolhatnak“ a szem előtt, ha keratoconus-szal van dolgunk. A fokozatos látáscsökkenés mindenképpen intő jel! Azt tapasztalhatjuk, hogy gyakran kell a szemüvegüket erősebbre cserélni, és előfordulhat, hogy a kontaktlencsét is kényelmetlennek érezzük, mivel a szaruhártya görbületének megváltozása miatt az nem illeszkedik olyan pontosan, mint korábban.
A látásélesség közelre és távolra is csökken keratoconus esetén. Éjszaka fokozottabban észlelhetjük e problémát, mivel a pupilla kitágulásával a szaruhártya nagyobb hányada vesz részt a látásban. A tünetek listáján szerepelhet a szemfáradtság is, amit például olvasás során tapasztalhatunk, és a szemviszketés is kísérőtünet lehet. A korai fázisban floater-ek észlelése is előfordulhat, vagyis azt látjuk, mintha apró szálacskák úszkálnának a szemünk előtt. Klasszikus jel az egyszemes többeslátás e szembetegség esetén, ami leggyakrabban kontrasztos látvány esetén jelenik meg, például amikor sötétben egy fénypontot, például egy világítótestet nézünk. Ezt a keratoconus-ban szenvedő szem megsokszorozva látja. További példa a tévé képernyőjén megjelenő emblémák többszörös látása, vagy például amikor a betűket térbeli formaként észleljük. A csillámlás ugyancsak tünet, amikor is a fényt visszaverő felületeknél szabálytalan fényfoltokat látunk. Ezt természetesen egészséges szeműként is tapasztalhatjuk, de keratoconus esetén ez sokkal kifejezettebb, intenzívebb.
Árulkodó aszimmetria
Mivel a kónusz nem a szem közepén alakul ki, hanem valamivel az alatt, ezért az aszimmetria árulkodó és karakteres tényező. Míg más esetben, a szem szokványos fénytörési hibái esetén a látvány szimmetrikus marad, addig a keratoconus-nál felfelé mutat a torzulás. Ezt úgy szemléltethetjük, hogy például egy sötét képernyő fényes pontját nézve a szem alsó felét letakarjuk, akkor tiszta a kép, míg a felső részét letakarva még rosszabb lesz a látás. Ezt tapasztalva forduljunk szakemberhez, hogy mielőbb kezeltethessük a problémát.
Jöjjön a vizsgálat!
A látásvizsgálat előtt a szakember a kórtörténet felgöngyönlítésével kezdi a munkát, hogy a panaszainkról, korábbi szembetegségeinkről, esetleges sérüléseinkről tiszta képet kapjon. A látásélességet a mindannyiunk által ismert táblás olvasással ellenőrzi, majd a műszeres vizsgálaton a sor, amikor is a szaruhártya görbületét nézi meg, és azt is, hogy a retinára fókuszált fénysugár hogyan viselkedik. Árulkodó ugyanis, ha a beeső és a visszavert fénycsík egy olló száraihoz hasonlatosan mozog. Ez az úgynevezett olló-reflex. A keratoconus réslámpás vizsgálat során jellegzetes tüneteket produkál. Ha már előrehaladott a szembetegség, akkor igen könnyen észrevehető megfelelő nagyításnál – sőt, gyakran szabad szemmel is – a sárgásbarna vagy olívazöld gyűrű vagy félhold formájú elszíneződés a szaruhártya szélein. Ez a Kayser-Fleischer-gyűrű, amelyet a szaruhártyán lerakódó réz idéz elő. Ugyancsak egyértelmű tünet, ha hirtelen tágulat miatt a szaruhártya belső membránja megreped, és függőleges vonalakat lát a szakember.
A modern technológia vívmányaként üdvözölhetjük a corneális topográfia vizsgálatot, amely részletes adatokkal szolgáltat a szemekről. Az automata berendezés digitális felvételeket készít és elemez, amellyel a torulások és hegesedések pontosan feltérképezhetők.
Mi a keratoconus gyógymódja?
Ha még a korai stádiumban „elkapjuk“ a betegséget, minimális elváltozás, kisfokú görbületprobléma esetén szemüveggel korrigálható a baj. Megfelelő kontaktlencsével ugyancsak jó eredményt érhetünk el: hosszú időre stabilizálja az állapotot. Előrehaladott esetben a szaruhártya-átültetés nyújt segítséget, főleg karakteres szaruhártyaheg esetén. Ez esetben szinte minden betegnél szükséges még korrekció, és az esetek nagy százalékában kontaktlencse viselése is.
A keratoconus a legtöbb, idejében felismert betegnél úgy kezelhető, hogy a korábbi komfortérzetéről, életminőségéről egyáltalán ne, vagy csak csekély mértékben kelljen lemondani!
