Multifokális szemüveglencse

article thumbnail A multifokális szemüveglencse típus úgy lett kifejlesztve, hogy a viselőjének ne kelljen cserélgetni a szemü... Bővebben...

Olvasókőtől a modern szemüvegig

article thumbnail
Érdekes történetek, mi több, legendák övezik a szemüveg kialakulását, míg a csiszolt üvegtől, az olvasó s...
 Bővebben...

A fény elleni védelem

article thumbnail
Erős megvilágítás hatására a szem kontrasztérzékenysége csökken. Egy napfényes nap után, amennyiben nem v...
 Bővebben...

Védelem a cukorbetegek retinakárosodása ellen

article thumbnail
Cukorbetegség esetén a sejtek nem tudják elegendő mennyiségben felvenni a szem elsődleges energiaforrását, va...
 Bővebben...

„Mintha homok ment volna a szemembe!”

article thumbnail
A szemet érintő megbetegedések között a szemszárazság az egyik leggyakrabban előforduló panasz. A kellemetle...
 Bővebben...

 
 
 



Image
 
 
Beszéljünk a farkasvakságról Nyomtatás E-mail

Farkasvakságról, vagy más néven éjszakai vakságról akkor beszélünk, ha a szem nem képes alkalmazkodni a félhomályhoz, ha jóval gyengébben lát például egy rosszul megvilágított helyiségben, vagy éppen szürkületben. A tünetek nem maradnak egyedül, hiszen a rossz látás bizonytalan mozgással, rossz tájékozódással, súlyosabb esetben bőr- és nyálkahártya-betegségekkel társulhat, és megkeseríthetik a mindennapokat. A tünetek a szervezet A-vitamin-hiányára vezethetők vissza, pedig akár már napi egy sárgarépa is elegendő lehet a szürkületi látás helyreállításához.


A farkasvakság a fejlődő országokban ma is elképesztően sok "áldozatot szed", elsősorban a gyermekek és a terhes kismamák körében. Esetükben az elégtelen A-vitaminbevitel, vagyis a rossz minőségű táplálék a kiváltó ok, míg a fejlett országokban, így hazánkban is betegségekhez - például himlő, kanyaró -, valamint felszívódási zavarokhoz, súlyos gyomor- és bélrendszeri problémákhoz társulva fordulhat elő. Az A-vitamin hiányának a tünete a farkasvakság, amikor is a beteg azt tapasztalja, hogy amint megy le a nap, erőteljesen csökken a látása, illetve egy sötét helyiségbe lépve nem képes alkalmazkodni a szeme a megváltozott fényviszonyokhoz. A-vitamin hiányában ugyanis az ideghártya fényérzékelő sejtjeinek működése zavart szenved.



Nem tűnő tünetek

Az A-vitamin hiányának legelső és legjellemzőbb jele tehát a farkasvakság, de léteznek további tünetek is, amelyek ugyancsak az A-vitamin hiányára utalnak. A rossz éjszakai látás mellett előfordulhat, hogy a beteg étvágytalan lesz, tartós vitaminhiány esetén bőr- és nyálkahártya-betegségek alakulhatnak ki, bőr- és fogelváltozások üthetik fel a fejüket. A haj törékennyé válhat, a körmök pedig repedezhetnek. A vitamin hiányára figyelmeztető jel még az immunrendszer károsodása, amelynek egyenes következménye a fertőzésekkel szembeni védelmi funkció csökkenése: elsősorban a légúti betegségeket kaphat meg a beteg. Ami pedig a szemet illeti: az A-vitamin hiánya súlyos lefolyás esetén a farkasvakságon túl szemszárazságot, fényérzékenységet, szaruhártya-gyulladást is okozhat.


Diagnózis és kezelés
A diagnózis a fenti tünetek alapján, valamint a vér alacsony A-vitamin-szintjének megállapításával állítható fel. Fontos, hogy amint észleljük a tüneteket, vegyünk részt szemorvosi vizsgálaton, és azonnal kezdjük meg az A-vitamin "kúrát", de mindenképpen ellenőrzött, szakember által javasolt mértékben! Megfelelő vitaminbevitellel a tünetek gyorsan javulnak. Szinte hihetetlen, de naponta egy sárgarépa is megteheti a hatását, segíthet a szürkületi látás megszüntetésében. Előfordulhat azonban, hogy a hiány mértéke akkora, hogy A-vitamint is tartalmazó multivitamin-készítmény, illetve retinol (A-vitamin) tartalmú étrend jelenti a megoldást.

Az A-vitamin provitaminok formájában is előfordul a természetben, ilyen a karotin. Kiemelhetjük a természetes A-vitamin források közül a belsőségeket (máj, vese, szív), a tojássárgáját, a tengeri halakat, a tejet, tejtermékeket. A karotint a növényekben "keressük": sárgarépában, sárgabarackban, sütőtökben, paprikában, parajban, paradicsomban, narancsban. A bélrendszerben karotinból korlátozott mennyiségben képződhet A-vitamin, ezért vitaminpótlásra jobb karotint alkalmazni, mivel kisebb a túladagolás veszélye.

Az A-vitamint a máj raktározza el. Egy felnőtt mája mintegy egy-két évre elegendő mennyiséget képes "bespájzolni" a vitaminból, gyerekeknél néhány hét alatt kiürül a szervezet raktára. Étkezés útján szinte elképzelhetetlen, hogy túladagoljuk magunknak az A-vitamint, de bizonyos étrend és vitaminkészítmények együttes alkalmazásával bizony előfordulhat. Mivel az A-vitamin felhalmozódása esetleg mérgezéshez vezethet, fontos, hogy az orvos utasításainak megfelelően kezeljük magunkat. (Felnőttek napi szükséglete: 0,8-1 mg, vagy 5000 IU (Nemzetközi Egység).)
Terhes nők fokozottan ügyeljenek az A-vitamin-bevitelükre, mert amennyire hasznos lehet megfelelő mértékben, annyira káros is a túladagolása. Az A-vitamin a sejtek kialakulását és a magzat szerveinek kifejlődését nagymértékben segíti, azonban a túlzott és tartós "túlszedés" a gyermek fejlődési rendellenességéhez vezethet.

Hogy mire képes még az A-vitamin? Az A-vitamin nem csupán a farkasvakság kivédésében segít, de a szervezetünkben lejátszódó fontos "eseményekben" is kulcsszerepe van. E vitamin szükséges többek között a szövetnövekedéshez, a csont- és fogfejlődéshez, az immunrendszer jó működéséhez. A retinol meghatározó a bőr épségének megőrzésében is, hiszen csökkenti a bőr feszességéért felelős kollagén lebomlását.