Az iskolai élet csupa olyan feladat elé állítja a diákot, amelyek a látás kifogástalan működését feltételezik. A könyv lapjára és a táblára írottak olvasását, de ma már a számítógép képernyőjén való eligazodást is, mint magától értetődőt várják el tőle. Ép látás híján a gyermek nemcsak az iskolapadban, hanem szellemi és testi fejlődésének, szociális és érzelmi életének minden terén megoldhatatlan kihívásokkal szembesül nap, mint nap.
Noha egyike lenne a legfontosabb teendőknek, amelyek az iskoláskorú gyerekeket felkészítik a rájuk váró feladatokra, a minden részletre kiterjedő látásvizsgálat gyakran elmarad. Pedig ennek híján sok kisdiák kénytelen felderítetlen látászavara ellenére helytállni az iskolai feladathelyzetekben, ami egyes esetekben azt a téves benyomást kelti, mintha a gyermek tanulási problémával küzdene.
Sok szülő megelégszik az iskolában rutinszerűen végzett látásvizsgálattal, ám az távolról sem kielégítő. A részletes szemvizsgálat olyan rendellenességekre deríthet fényt, amelyeket egy egyszerű látásteszt nem mutat ki, mint például a szemek koordinációjának zavarai, a távollátás enyhébb formái, vagy az asztigmatizmus.
Az egyszerű látástesztek nem minden esetben rendelkeznek kellő diagnosztikus erővel, s ezért a gyermekeknél jelentkező látászavaroknak csak egy kis hányadát képesek kimutatni.
* A látásélességet különböző távolságokban vizsgálják, hogy meggyőződjenek róla: a diák nehézség nélkül olvas könyvből, a számítógép képernyőjéről és a tábláról egyaránt.
* A szem távolsági alkalmazkodásának (akkomodációjának) képessége fontos vizsgálati paraméter. A szemeknek képesnek kell lenniük egy meghatározott tárgyra fókuszálni, illetve a fókuszt könnyedén áthelyezni egyik tárgyról a másikra. Ettől válik képessé a nebuló arra, hogy vizuális figyelmét felváltva irányítsa a padon fekvő könyvre, illetve a táblára.
* A vizsgálat során értékelik a szemek mozgékonyságát és a szemmozgások pontos koordinációját. Ideális esetben a szemizmok a két szem optikai tengelyét olyan módon irányítják, hogy mindkét szemben ugyanazon tárgy képeződjék le, ami nélkülözhetetlen a térmélység helyes érzékeléséhez.
* Felmérik a binokuláris fúzió képességét, ami ahhoz szükséges, hogy a tárgyakról a két szemben alkotott kissé eltérő kép az elmében megfelelően eggyé olvadjon.
* Nyomon követik a tekintet irányítását, hogy megítéljék: képes-e a gyerek egy írott oldalt pontosan és hatékonyan áttekinteni, valamint a táblán látottakat gyorsan és könnyedén az előtte fekvő papírra másolni.
* Az iskolai tanulmányok megkezdése előtt fontos a színlátás vizsgálata is, hiszen a kisiskolások oktatása nagymértékben épít a színek helyes felismerésére.
* A megfelelő szem- kéz-test koordináció kulcsfontosságú a legkülönbözőbb képességek elsajátításában, mint pl. a kézírás, a labdadobás, vagy a hangszeres játék. A vizuális felfogás pedig a látási információ valamennyi fajtájának, így a formának, a méretnek, az irányítottságnak, a felületi minőségnek és a színeknek a feldolgozását foglalja magába. A részletes vizsgálat ezekre a komplex látási funkciókra is kiterjed.
* Az iskolai tanulmányok megkezdése előtt fontos a színlátás vizsgálata is, hiszen a kisiskolások oktatása nagymértékben épít a színek helyes felismerésére.
* A megfelelő szem- kéz-test koordináció kulcsfontosságú a legkülönbözőbb képességek elsajátításában, mint pl. a kézírás, a labdadobás, vagy a hangszeres játék. A vizuális felfogás pedig a látási információ valamennyi fajtájának, így a formának, a méretnek, az irányítottságnak, a felületi minőségnek és a színeknek a feldolgozását foglalja magába. A részletes vizsgálat ezekre a komplex látási funkciókra is kiterjed.
* Természetesen nem maradhat el a szem szerkezeti épségének fizikális vizsgálata sem.
A gyakori fejfájás, a fáradékonyság és a szem erőltetésének más jelei utalhatnak arra, hogy a fenti vizuális képességek bármelyike elégtelen, illetve a szemek nem működnek megfelelően.
A szülőknek fontos ismerniük azokat a tüneteket, amelyek gyermekük látási problémáját jelezhetik. Érdemes szemésszel konzultálni akkor, ha az alábbi tünetek bármelyike visszatérő módon jelentkezik:
– a gyermek olvasáskor nyugtalan;
– kerüli a közelre nézést igénylő foglalatosságokat;
– közelebb tartja az olvasott szöveget a normálisnál;
– gyakran dörzsöli a szemét; ismétlődő fejfájásról panaszkodik;
– úgy forgatja a fejét, hogy csak az egyik szemét használja a nézéshez;
– gyakran felcseréli a betűket írásban vagy olvasásban;
– az ujjával követi az olvasott szöveget;
– olvasásban kihagyja vagy elvéti a rövid szavakat;
– illetve rendszeresen az általános képességei alatt teljesít.
Kutatások igazolják, hogy a problémás tanulókként megbélyegzett gyerekek 60 százaléka valójában valamilyen fel nem ismert látási nehézséggel küzd. A felnőtteknek mindössze 39 százaléka van tisztában azzal, hogy a gyerekeknél tapasztalható viselkedési eltérések hátterében sokszor látászavarok keresendők.
A korai felismerés és kezelés a legjobb megoldás a gyermekek látási problémáinak kiküszöbölésére. Az első szemvizsgálatot a gyermek hathónapos korában tanácsos elvégezni. Ha ekkor mindent rendben találnak, a következő vizsgálat javasolt időpontja a harmadik életév, majd az iskolakezdést követően minden második évben érdemes megismételni a procedúrát.
Az ép látás nem alakul ki csak úgy magától. A gyerek agya megtanulja, hogyan használja a szemeket a látásra, ahogyan azt is, hogyan használja a lábakat a járásra és a szájat a szavak formálására. Minél tovább marad a látászavar diagnosztizálatlanul és kezeletlenül, annál tovább van a gyermek agya arra kényszerítve, hogy kompenzálja a látási problémát, ahelyett, hogy normálisan fejlődne és tanulna.
