Az időskori makuladegeneráció (AMD) és az azzal járó látásromlás kapcsolatban állhat az életünk során elfogyasztott szénhidrátok milyenségével. A Tufts Egyetemen (USA) a táplálkozás és a látás összefüggéseit vizsgáló laboratórium munkatársai Allen Taylor vezetésével olyan eredményre jutottak, amely megerősíti azt a korábbi elképzelést, mely szerint az elfogyasztott táplálék ún. glikémiás indexe korrelációt mutat az időskori makuladegeneráció kialakulásának kockázatával.

„Azok a férfiak és nők, akiknek az étrendje a nemük és korcsoportjuk átlagához képest magasabb glikémiás indexszel jellemezhető, fokozottan veszélyeztetettek az előrehaladott AMD-re nézve” – összegzi a legfontosabb tanulságot Taylor. „A vizsgált alanyokban az AMD-t annál súlyosabbnak találtuk, minél magasabb volt a glikémiás indexük értéke.”

A glikémiás index annak a mérőszáma, hogy egy adott étel szénhidrátjai milyen gyorsan alakulnak át a szervezetben glükózzá, vagyis tulajdonképpen vércukorrá. A hántolt rizs, a fehér kenyér, a nem teljes kiőrlésű gabonából készült tésztaféleségek glikémiás indexe magas, jelezve, hogy ezek fogyasztása nyomán a vércukorszint kiugrása és az azt követő visszaesése gyorsan megtörténik. A hántolatlan rizs, a teljes kiőrlésű gabonából készült kenyerek és tészták glikémiás indexe ugyanakkor az előbbiekhez képest alacsony, mivel hatásukra a vércukorszint kilengése lassabban és csillapítottabban következik be.

{mosimage}”Jelen munkánkat egy korábbi, szűkebb körben végzett tanulmányunkra alapoztuk, amelyben bizonyítottuk, hogy a magas glikémiás indexű táplálkozás anélkül is elegendő a korai AMD kockázatának növeléséhez, hogy az össz-szénhidrátbevitel túlzott volna.” – magyarázza Chung-Jung Chiu, a közlemény első szerzője, a Taylor-féle kutatócsoport tagja. A most elvégzett felmérésbe 4099 férfit és nőt vontak be egy az egész Egyesült Államokra kiterjedő, az időskorral járó szembetegségeket vizsgáló kutatás (AREDS, Age-Related Eye Disease Study) keretében. A felmérés kezdetekor az 55 és 80 év közötti, különböző súlyosságú AMD-ben szenvedő alanyokat részletesen kikérdezték táplálkozási szokásaikról. Az AREDS eredeti célja annak megállapítása volt, hogy milyen hatást gyakorolnak a nagy dózisban adott antioxidáns vitaminok (a C- és az E-vitamin is ilyen; ezeken kívül A-vitamint is kaptak az alanyok), valamint a cinkbevitel az időskori makuladegeneráció és a szürkehályog előrehaladására. Ez a két betegség vezet az időskorúak körében a látásromlás okai között.

„Ugyan az étrend szénhidrát-összetétele nem tartozott szorosan az AREDS vizsgálati körébe, szerencsénkre az adatgyűjtők az erre vonatkozó, számunkra érdekes információkat is feljegyezték” – meséli Taylor, majd hozzáfűzi: „Eredményeink azt sugallják, hogy az előrehaladott AMD-s eseteknek akár a 20%-a is megelőzhető lett volna, ha a páciensek idejében váltanak egy a nemükhöz és korukhoz tartozó átlagnál alacsonyabb glikémiás indexű étrendre.”

Bár a makuladegeneráció jellemzően az idősek betegsége, a hozzá vezető kóros történések már korábban megkezdődhetnek. Az AMD a sárgafoltban (makula), vagyis a szem ideghártyájának központi helyén ülő fényérzékeny sejtek fokozatos pusztulásával jár, és a visszafordíthatatlan látásvesztés egyik leggyakoribb formájaként tartják számon. Hatékony gyógymódja nem ismeretes, de amint a fenti eredmények mutatják, az étrend időbeni módosításával legalábbis lassítható lenne a kór előrehaladása. A népesség elöregedésével – sok más időskori probléma mellett – az AMD is egyre inkább előtérbe kerül, így nyilvánvaló az életmóddal befolyásolható kockázati tényezők felismerésének fontossága. Taylorék becslése szerint az érzékelhető látásromlást okozó AMD eseteinek száma az USÁ-ban 2020-ra megkétszereződhet, ezzel elérve a 3 milliót.

„A nyert adatok alátámasztják azt a feltevésünket, mely szerint az étrend glikémiás indexe nemcsak a cukorbetegség kialakulásának valószínűségével hozható kapcsolatba, hanem az AMD-nek is mind a kockázatával, mind a súlyosságával összefügg. Az is elképzelhető, hogy a rossz minőségű szénhidrátok hasonló módon okoznak szemkárosodást a diabéteszes szembetegségben és az AMD-ben” – értelmezi az összefüggéseket Taylor.

Végső következtetésként Taylor és munkatársai azt emelik ki, hogy az AMD kialakulásának kockázata csökkenthető, ha javítunk az általunk bevitt szénhidrátok glikémiás indexben mért minőségén. Ehhez nem is kell étrendünket radikálisan átformálnunk; pusztán a teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret és egyéb termékeket ajánlott előnyben részesítenünk. Taylor ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy ezek csak előzetes eredmények, és további vizsgálatok szükségesek annak igazolására, vajon az étrend ilyen irányú módosítása valóban elég hatékony stratégia-e az AMD megelőzésében.

A forrásul szolgáló közlemény az American Journal of Clinical Nutrition c. folyóirat júliusi számában jelent meg.

Tátrai Péter

Kategóriák: Hírek