Multifokális szemüveglencse

article thumbnail A multifokális szemüveglencse típus úgy lett kifejlesztve, hogy a viselőjének ne kelljen cserélgetni a szemü... Bővebben...

Olvasókőtől a modern szemüvegig

article thumbnail
Érdekes történetek, mi több, legendák övezik a szemüveg kialakulását, míg a csiszolt üvegtől, az olvasó s...
 Bővebben...

A fény elleni védelem

article thumbnail
Erős megvilágítás hatására a szem kontrasztérzékenysége csökken. Egy napfényes nap után, amennyiben nem v...
 Bővebben...

Védelem a cukorbetegek retinakárosodása ellen

article thumbnail
Cukorbetegség esetén a sejtek nem tudják elegendő mennyiségben felvenni a szem elsődleges energiaforrását, va...
 Bővebben...

„Mintha homok ment volna a szemembe!”

article thumbnail
A szemet érintő megbetegedések között a szemszárazság az egyik leggyakrabban előforduló panasz. A kellemetle...
 Bővebben...

 
 
 



Image
 
 
Leveles zöldségekkel a szürkehályog ellen Nyomtatás E-mail

Azon nők körében, akik zöldségekben gazdag étrend segítségével nagy mennyiségű zeaxantint és luteint, valamint E-vitamint visznek be a szervezetükbe, alacsonyabb lesz a szürkehályog előfordulási valószínűsége. A kapcsolatról a Harvard Egyetem Orvostudományi Karának kutatói számoltak be.



A szürkehályog kialakulását magyarázó ún. oxidatív hipotézis szerint a szemben keletkező reaktív oxigéngyökök károsítják a szemlencse rostjait felépítő fehérjéket, az antidoxidáns hatással bíró tápanyagok azonban megakadályozhatják ezt a folyamatot. A C- és E-vitamin, a béta-karotin, a lutein és a zeaxantin mind ilyen hatású vegyületek. A szemre kedvező hatást gyakorló karotinoid-molekulák közül csak a lutein és a zeaxantin jut el a szemlencséhez, és fejti ki védő hatását a szakemberek szerint legerősebb szemkárosító hatás, a látható tartományba eső kék fénysugarak ellen. A két vegyület a sárga, illetve a sötétzöld leveles zöldségfélékben található meg leginkább.

William G. Christen és munkatársai összesen 35 551 egészségügyben dolgozó nő táplálkozási szokásait elemezték, akik az 1993-ban indult "Women Health Study" vizsgálat alanyai voltak. A résztvevők egészségi állapotát átlagosan tíz éven keresztül ellenőrizték, és elemezték az antioxidáns- bevitel és a szürkehályog közötti összefüggést.

A vizsgálat időtartama alatt összesen 2031 nőnél diagnosztizáltak szürkehályogot. A résztvevőket a bevitt zeaxantin és lutein, valamint az E-vitamin mennyisége alapján öt csoportba sorolták: azok körében, akik a legtöbb (napi 6,7 mg) zeaxantint vagy luteint fogyasztották, 18 százalékkal alacsonyabb volt a betegség kialakulásának valószínűsége, mint azok közt, akik a legkevesebbet (1,17 mg-ot). Az E-vitamin szempontjából legmagasabb ötödbe (napi 262,4 mg) eső nők közt a betegség gyakorisága 14 százalékkal volt alacsonyabb, mint a legalacsonyabb ötödbe (napi 4,4 mg) sorolt nőknél (annak, hogy az E-vitamin természetes forrásból vagy táplálék kiegészítőkből származott-e, ebben a vizsgálatban nem volt külön jelentősége; az E-vitamin napi ajánlott beviteli mennyisége 19 év felett 12 mg, luteinből pedig napi 2-6 mg a szem védelméhez javasolt mennyiség).


"
E nagy létszámú vizsgálat eredményei alapján kimondhatjuk, hogy a lutein, a zeaxantin és az E- vitamin csökkenti a szürkehályog kialakulásának kockázatát. Az E-vitamin szemre gyakorolt jótékony hatásaival kapcsolatban már sok megbízható tanulmány látott napvilágot (lásd például korábbi cikkünket: Antioxidánsokban gazdag étrenddel megőrizhető a jó látás), a zeaxantinnal és luteinnel kapcsolatban azonban jóval kevesebb átfogó kutatást végeztek eddig, így a mostani eredmények ebben a tekintetben újdonságnak számítanak" - írják a kutatók.

Az említett vegyületekből a szervezet számára szükséges mennyiséget főleg az étrenddel, illetve részben táplálék kiegészítők formájában lehet biztosítani. Luteint és zeaxantint tartalmaznak a zöld színű, leveles zöldségek, mint a spenót vagy a káposzta, de a brokkoli, a borsó, a kelkáposzta, a kelbimbó, a kukorica és a tojássárgája is jó források. Ezekből az ételekből tanácsos minél többet fogyasztani nyersen vagy párolt formában: a 6 mg-nyi luteint például 5 deka spenót fedezi (a zeller és a sóska 6,5 mg, illetve 5,9 mg luteint tartalmaz 100 grammonként). Nagyobb mennyiségű E-vitamint tartalmaz a napraforgó magja, a mandula, a mogyoró és az amerikai mogyoró, és sok E-vitamin található a teljes kiőrlésű gabonákban, a növényi olajokban és a tojásban is.