Multifokális szemüveglencse

article thumbnail A multifokális szemüveglencse típus úgy lett kifejlesztve, hogy a viselőjének ne kelljen cserélgetni a szemü... Bővebben...

Olvasókőtől a modern szemüvegig

article thumbnail
Érdekes történetek, mi több, legendák övezik a szemüveg kialakulását, míg a csiszolt üvegtől, az olvasó s...
 Bővebben...

A fény elleni védelem

article thumbnail
Erős megvilágítás hatására a szem kontrasztérzékenysége csökken. Egy napfényes nap után, amennyiben nem v...
 Bővebben...

Védelem a cukorbetegek retinakárosodása ellen

article thumbnail
Cukorbetegség esetén a sejtek nem tudják elegendő mennyiségben felvenni a szem elsődleges energiaforrását, va...
 Bővebben...

„Mintha homok ment volna a szemembe!”

article thumbnail
A szemet érintő megbetegedések között a szemszárazság az egyik leggyakrabban előforduló panasz. A kellemetle...
 Bővebben...

 
 
 



Image
 
 
Az elhízás növelheti az időskori szembetegségek kialakulásának kockázatát Nyomtatás E-mail

Harvardi kutatók első hallásra valószínűtlennek tűnő összefüggést tártak fel: az elhízás növelheti a korral járó szembetegségek, így az időskori makuladegeneráció és a szürkehályog kialakulásának kockázatát. A kutatók több elméletet is kidolgoztak az időskori szembetegségek és a túlsúly összefüggésének magyarázatára.

Az időskori makuladegeneráció manapság a vakság vezető oka a fejlett országok 55 év feletti lakosainak körében. A betegségre a központi éleslátás fokozatos elvesztése jellemző. Mivel jelenleg nem áll rendelkezésre hatékony kezelés, a kutatók azokat az életmódbeli és táplálkozással összefüggő kockázati tényezőket vizsgálták meg, amelyek kiküszöbölése szerepet játszhatna a betegség megelőzésében. Korábban már befolyásolható kockázati tényezőként ismerték fel az elégtelen zöldségfogyasztást, a dohányzást és az UV-sugárzás káros hatását, melyek mindegyike az antioxidánsokkal összefüggésben vezethet a betegség kialakulásához. Az AMD most felfedezett kapcsolata az elhízással újabb befolyásolható kockázati tényezővel gazdagítja ezt a listát.



A kutatók több elméletet is kidolgoztak az időskori szembetegségek és a túlsúly összefüggésének magyarázatára. Az egyik elmélet szerint a zsírszövet felelős a táplálékkal elfogyasztott karotin-származékok túlnyomó többségének tárolásáért, mivel ezek nagyrészt zsíroldékony anyagok. A zöldleveles és sárga színű zöldségekben (pl. spenótban, illetve kukoricában) található két karotin-származék, a lutein és a zeaxantin pedig bizonyítottan védő hatást fejtenek ki az AMD kialakulása ellen. Normális esetben ezek a festékanyagok feldúsulnak a szem látóideghártyájában (a retinában), és antioxidánsként hatékonyan védik az éleslátásért felelős sárgafolt, orvosi nevén makula területét a fény hatására kialakuló szabadgyökök ellen. Ezzel szemben elhízás esetén a lutein és a zeaxantin túl nagy hányada marad eltárolva a zsírszövetben, és nem jut belőlük elegendő mennyiség a szembe, ahol pedig szükség lenne rájuk.

A látóideghártyában jelenlévő lutein és zeaxantin mennyiségére utal az ún. makuláris pigmentsűrűség. Ez a pigment jelenti a makula védekezési rendszerét a kóros anyagcseretermékek károsító hatásaival szemben - magasabb makuláris pigmentsűrűségi érték az AMD alacsonyabb kockázatával jár. Korábban viszont bebizonyosodott már, hogy a nagyobb testtömeg alacsonyabb pigmentsűrűséggel társul. Így az elhízott emberekben az alacsonyabb makuláris pigmentsűrűség következtében nagyobb valószínűséggel alakul ki az AMD. Amennyiben pedig már korai stádiumú AMD-ben szenvednek, a betegség a túlsúlyos emberekben nagyobb eséllyel halad előre súlyosabb állapot felé. Mindemellett a kutatók a túlsúly és a szürkehályog kialakulása között is hasonló összefüggést mutattak ki.

Egy másik elmélet a gyulladással magyarázza az elhízás és az időskori szembetegségek összefüggését. A zsírszövetnek igen élénk az anyagcseréje, ezért fokozott mennyiségben termel gyulladásserkentő hatású anyagokat, ún. citokineket is. Egy több mint 16 000 felnőtt bevonásával készült amerikai felmérés kimutatta, hogy a testsúly növekedésével párhuzamosan emelkedik a gyulladással kapcsolatos molekulák mennyisége a vérben. Mostanában bebizonyosodott, hogy az AMD hátterében gyulladásos folyamatok (is) állhatnak, továbbá az is, hogy az idült, egész szervezetet érintő gyulladás a szürkehályog megnövekedett kockázatával jár együtt.

Végül létezik egy olyan egyszerűbb, kézenfekvő magyarázat is, hogy a túlsúlyos vagy elhízott személyek kevesebb gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, így nem jutnak hozzá kellő mennyiségben a luteinhez és a zeaxantinhoz, akárcsak az egyéb, szemet védő antioxidánsokhoz, mint pl. a C- és E-vitaminhoz vagy a cinkhez.



Ez természetesen legtöbbször megfelel a valóságnak, ugyanakkor a kutatóknak sikerült bebizonyítani, hogy az egészséges és a túlzottan magas testtömeg indexű rendelkező emberek makuláris pigmentsűrűsége között mutatkozó jelentős eltérést nem magyarázhatják egyedül a különböző táplálkozási szokások.

Az egészséges testsúly elérése és fenntartása mellett nagyon sok érv szól, és a fenti tanulmány alapján úgy tűnik, hogy most már a látás épségének megőrzése is ezek közé sorolható. Megfontolandó továbbá az is, hogy a túlsúlyos emberek multivitamin-készítmények vagy kifejezetten a szem védelmére kifejlesztett táplálékkiegészítők szedésével csökkenthetik fokozott kockázatukat az AMD és a szürkehályog kifejlődésére.

(origo)