Multifokális szemüveglencse

article thumbnail A multifokális szemüveglencse típus úgy lett kifejlesztve, hogy a viselőjének ne kelljen cserélgetni a szemü... Bővebben...

Olvasókőtől a modern szemüvegig

article thumbnail
Érdekes történetek, mi több, legendák övezik a szemüveg kialakulását, míg a csiszolt üvegtől, az olvasó s...
 Bővebben...

A fény elleni védelem

article thumbnail
Erős megvilágítás hatására a szem kontrasztérzékenysége csökken. Egy napfényes nap után, amennyiben nem v...
 Bővebben...

Védelem a cukorbetegek retinakárosodása ellen

article thumbnail
Cukorbetegség esetén a sejtek nem tudják elegendő mennyiségben felvenni a szem elsődleges energiaforrását, va...
 Bővebben...

„Mintha homok ment volna a szemembe!”

article thumbnail
A szemet érintő megbetegedések között a szemszárazság az egyik leggyakrabban előforduló panasz. A kellemetle...
 Bővebben...

 
 
 



Image
 
 
Árpa és társa, a jégárpa Nyomtatás E-mail

Legtöbbünk számára nem ismeretlen jelenség a szemhéj szélének megduzzadása, kivörösödése, és égő-viszkető kis „göb“ megjelenése. De lehet, hogy nem is árpa volt a szemünkön, hanem jégárpa?! Az egymáshoz sokban hasonló gyulladásokat mi magunk könnyen összetéveszthetjük. Ezért, és persze a szakszerű kezelésért tanácsos szemorvoshoz fordulni.


Hétköznapi, és ha nem okozna kellemetlen pillanatokat, még banális szembetegségnek is titulálhatnánk az árpát (hordeolum), amelyről azonban csak keveset tudunk.  A gennyes kelés okozója többnyire egy baktérium, a Staphylococcus aureus. A szemhéjat alul és felül is mirigyek veszik körül, és a szempillák tövében is találhatók. Ha ezen mirigyek kivezető csöve elzáródik, akkor nem képes kiürülni a mirigyváladék, tehát összegyűlik. Ez pedig irritációt vált ki, ami piros, gyulladt, könnyező szemhéjhoz, szemhez vezet. A fájdalommal kísért gyulladás során árpaszemre hasonlatos megjelenéssel gyűlik össze a genny, vagyis egy fehér központi mag, a tüsző. Árpának nem csak külső, feltűnő, de belső változata is van, utóbbi azonban nem mindig okoz látható csomót. Tapasztalhatjuk ekkor, hogy homályossá válik a látás a belső árpa felszínén megjelenő váladéktól, de ez természetesen nem jelent egyet a látásromlással.

Image

Hogyan lesz árpám?
Az árpa kialakulásában hajlamosító faktorként kell kezelni a nem higiénikus körülményeket, főleg, ha gyakran dörzsölgetjük a szemünket, szemhéjunkat. Ha más betegség miatt gyenge az immunrendszerünk, akkor is nagyobb eséllyel alakulhat ki árpa a szemen, és hisszük vagy nem, a túl sok smink is veszélyforrást jelent. A kamaszkor szintén kedvez az árpa megjelenésének, mivel e korban a szemhéjat övező mirigyek tisztulása nem megfelelő – ahogyan a pattanások kialakulásának is kedvez ezen időszak. A cukorbetegek körében szintén gyakori „vendég“ lehet az árpa, minthogy fogékonyak több más fertőzéses bőrgyulladásra is. És a legfontosabb: az árpa fertőző, így gyakran és alaposan mossunk kezet, és még véletlenül se cseréljük össze a törölközőnket máséval!

Gyógymód: kenőcstől a szikéig
A gyulladt, irritált szemhéjra antibiotikumos kenőcsöt, valamint szemcseppet ír fel a szakember, ami az esetek nagy százalékban elegendő a gyógyuláshoz. Amikor az árpa a gennyesedés fázisába lép a párakötéssel elősegíthetjük a mielőbbi kiürülést. Ehhez kenjük be a szemet kenőccsel, majd fektessük a lehunyt szemre a gézlapot, arra egy bevizezett és kinyomkodott vattacsomót, majd jöhet rá a fólia, egy újabb gézlap, és leragaszthatjuk. A párakötést éjszakára tegyük fel, hogy nyugodtan „dolgozhasson“.
A párakötés, és hozzá esetleg a meleg (nem forró!) vizes borogatás hatására az árpa többnyire spontán kifakad. Ha nem, akkor szakember kivágja és kitisztítja. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy bízzuk szakavatott kezekre magunkat! Amennyiben ugyanis mi magunk próbáljuk meg kinyomni vagy megnyitni az árpát, könnyen előfordulhat, hogy a szemhéjba bepréseljük a gennyes váladékot, ami még súlyosabb gyulladást von maga után!
Ha tehát néhány napos házi kúra ellenére az árpa nem akar kifakadni, vagy nem szívódik fel, de a gyulladás már nem áll fenn, akkor tulajdonképpen a jégárpához válik hasonlatossá: egy rugalmas kis csomócska marad a szemhéjon, ami már nem fáj.
Ekkor (is) irány a szemészet! A szakorvos pár perc alatt felnyitja és eltávolítja az árpát, majd párakötést tesz a szemre, amit néhány óra elteltével levehetünk otthon.
 
Mi a jégárpa?
A szemhéjmirigy fertőződéséről van szó a jégárpa esetében is, annyi, hogy itt nem észlelünk kivörösödést, fájdalmat. A szemhéjon megjelenő csomó akár heteken át is „kísérőnkké“ válik. A jégárpa (chalazion) ugyancsak megfertőződhet, ekkor a szemhéj pereme kivörösödik, és már fájdalmat is észlelünk. A jégárpa is előfordulhat a szemhéj belső felén is, amikor is a szemgolyót irritálhatja.
A jégárpa kialakulása mögött a Meibom-mirigyek állnak, amelyek a szemhéjak szövetében működnek, és közvetlenül a szempillák mögé vezetik ki váladékukat, a szemhéj szélét kenő zsírokat. Ha az egyik ilyen csatorna eldugul, akkor ott ciszta alakul ki. Természetesen gyakrabban jelenik meg a jégárpa azoknak a szemén, akiknek a mirigyei több váladékot termelnek a kelleténél, hiszen így nagyobb esélyük van a csatorna elzáródására és ezzel a ciszta megjelenésére. A gyulladásos állapotra kenőcsöt és szemcseppet ír ki a szakember, aztán amikor már a gyulladás megszűnt, helyi érzéstelenítés után sebészi úton eltávolítja a cisztát. Utókezelésként szintén szemcseppet javasol a szakorvos.

Szemhéjmasszázs
Mint sok más esetben, itt is érdemes a megelőzésre figyelni, ami gyakorlatilag a szemhéj célzott ápolását, tisztítását jelenti, amivel eltávolítható a felesleges váladék. Hogyan? Egy csepp babasampont a kezünkön elkenve végezzünk szemhéjmasszázst a következőképpen: hunyjuk le a szemet, és a mutatóujjal masszírozzuk tízszer a szemhéjat vízszintesen, majd mindkettőt a pillasor irányába (az alsót fölfelé, a fölsőt lefelé). A fenti műveletet végezzük el a középső, a gyűrűs és a kisujjal is, mindegyiknél tízszer-tízszer, hogy valóban hatásos legyen a masszázs. A szemhéj tiszítását naponta kétszer elvégezhetjük, amíg a tünetek fennállnak, aztán később elegendő hetente két-három alkalommal elvégezni a masszázst ahhoz, hogy elősegítsük a csatornák szabad váladékozását.