Multifokális szemüveglencse

article thumbnail A multifokális szemüveglencse típus úgy lett kifejlesztve, hogy a viselőjének ne kelljen cserélgetni a szemü... Bővebben...

Olvasókőtől a modern szemüvegig

article thumbnail
Érdekes történetek, mi több, legendák övezik a szemüveg kialakulását, míg a csiszolt üvegtől, az olvasó s...
 Bővebben...

A fény elleni védelem

article thumbnail
Erős megvilágítás hatására a szem kontrasztérzékenysége csökken. Egy napfényes nap után, amennyiben nem v...
 Bővebben...

Védelem a cukorbetegek retinakárosodása ellen

article thumbnail
Cukorbetegség esetén a sejtek nem tudják elegendő mennyiségben felvenni a szem elsődleges energiaforrását, va...
 Bővebben...

„Mintha homok ment volna a szemembe!”

article thumbnail
A szemet érintő megbetegedések között a szemszárazság az egyik leggyakrabban előforduló panasz. A kellemetle...
 Bővebben...

 
 
 



Image
 
 
A szem optikai hibái Nyomtatás E-mail

Presbiópia
Mi a presbiópia?

A presbiópia egy olyan állapot, amely a normál olvasási távolságban megnehezíti a látást. Olyan feladatok, mint olvasás, varrás nehezebbé válnak, különösen gyenge fénynél. Például észrevehetjük, hogy távolabbra tartjuk az újságot, hogy tisztán lássuk a betűket. Néhányan úgy érzik, hogy már rövid a kezük. A presbiópia a távoli látást nem befolyásolja.

Problémáink lehetnek olvasásnál a koncentrálással, vagy megfájdul a szemünk, a fejünk, esetleg elfáradunk, ha sokáig közelre nézünk.

Fontos megérteni, hogyan változtatja szemünk a fókuszát, ha közeli tárgyra nézünk. Normál esetben  a szem távolra fókuszál. A belsejében van egy nagyjából borsó méretű lencse. Hogy közeli dolgokra fókuszáljunk, egy izom megváltoztatja a lencse alakját (domborúbbá). Ezt a folyamatot akkomodációnak nevezzük. A kor előrehaladtával a lencse elveszti rugalmasságát, és kevésbé változtatható az alakja. Ez egy teljesen normális, korral járó változás, mint az őszülő haj, vagy a merevedő izületek. A lencse rugalmasságának csökkenése okozza, hogy a közelre fókuszálás nehezebbé válik.

Image


Asztigmia
Mi az asztigmatizmus?

Az asztigmatizmus (rossz szóval: szemtengelyferdülés) fókuszálási hiba, amely aszimmetrikus elmosódást okoz. Egy kép bizonyos részletei nincsenek megfelelően fókuszálva. Szemben a rövidlátással (a miópiával), ahol az összes részlet egyformán elmosódott.
 
Legtöbbször a szem elülső felülete (a szaruhártya) alakja felelős érte. Emellett okozhatja a szemlencse szabálytalan görbülete is. Lehet örökölt, vagy a növekedéssel együtt járó.

Egy nagyító a napfényt egy pontba fókuszálja a két gömbfelülete miatt. Most képzeljünk el két tojásdad alakú felületet, melyeknek különbözik a görbülete. Emiatt a fény két különböző vonalban fókuszálódik, így elmosódik.

A tárgyak bármilyen távolságra vannak, képük elmosódott, homályos és a szem nem tud fókuszálni. Kisebb fejfájást, fáradtságot és a koncentráció csökkenését okozhatja. Ez azért van, mert a szem próbálja korrigálni a képet - sikertelenül - , és mert hajlamosak vagyunk összehúzni a szemünket, hogy jobban lássunk; ez pedig igen megerőltető a szemhéjaknak és az arcnak is.

Néhány ember homályosan lát. Csak pontos szemvizsgálat dönti el, hogy tényleg asztigmatizmus-e, vagy sem. Az asztigmia nem szembetegség, egyáltalán nem, vagy lassan változik és nem feltétlenül rossz irányba. A legtöbb ember csak enyhén asztigmiás.

Hipermetrópia

Mi a hipermetrópia? (túllátás, távollátás)

A szemlencse és a szaruhártya a fényt képpé fókuszálja a retinán, mint a fényképezőgép lencséje a filmen. Egy nyugvó hiperópiás (távollátó) szemében a fény nem a retina síkjában, hanem a retina mögött fókuszálódik, tehát a kép elmosódik. A tökéletes állapot, a pontosan a retinán történő fókuszálódás nem általános; az átlagember egy kicsit hipermetrópiás.

A hipermetrópia a sok esetben nem probléma, mert a szemlencse könnyedén kompenzálja. Mégis, ha elég komoly a hipermetrópia, a fókuszáláshoz szükséges erőfeszítés (akkomodáció) különféle tüneteket válthat ki. A hipermetrópiás személy látása normális, de minél erősebb a hipermetrópia, annál nehezebb a fókuszálás. A látás elhomályosodhat, főleg a közeli dolgok képe, mert minél közelebb vannak, annál jobban kell fókuszálni. A hipermetrópiás ember elfáradhat, fájhat a feje, ha sokat használja a szemét, még akkor is, ha a látása tiszta. Az olvasást és az iskolai munkát is befolyásolhatja a távollátás.
 
A hipermetrópiát gyakran öröklöttnek hiszik, de senki sem biztos ebben. Talán a szemgolyó kicsit kisebb az átlagosnál.
 
Mivel a hiperópiások gyakran jól látnak messzire, egy betűtáblás teszttel nem feltétlenül lehet kimutatni. Speciális tesztre van szükség, melyhez retinoszkópia és fénytörési vizsgálat is kapcsolódik. Pupillatágítás segítségével gyerekkorban is könnyen felismerhető.

Miópia
Mi a miópia?
Miópia az, amit rövidlátásnak hívunk. A rövidlátók a távoli tárgyakat nem látják tisztán. Normális esetben a szemlencse és a szaruhártya egy pontra fókuszálja a fényt a retina síkjában. A rövidlátó szemben a fény a retina előtt fókuszálódik, így a kép elmosódik.

A rövidlátók nem látják tisztán a távoli dolgokat. Nehezen tudják elolvasni a közlekedés feliratait, az eredményjelző táblákat, az iskolai táblát, és gyengén szerepelnek a labdajátékokban. Problémát okoz távolabbi személyek felismerése is. gyakran nem veszik észre, hogy nem látnak tisztán, de egy szemvizsgálat kimutatja a problémát.

Senki sem tudja biztosan. Az emberek néha a rengeteg olvasásra fogták, a rossz anyagcserére, az egészségtelen táplálkozásra, a gyenge fényre, a helytelen testtartásra, genetikai tényezőkre. Mások azt mondják, hogy mindezek kombinációja.

A népesség 15 százaléka rövidlátó. A miópia általában tizenéves korban kezd kialakulni és a későbbi években romlik esetleg tovább.